11.
máj
Brit GQ: Dua a Future Nostalgiáról és a kritikákról

Dua Lipa éppen egyedül sétált Las Vegasban, amikor eldöntötte, hogy meg fogja menteni a popzenét. Az Outkast és Gwen Stefani inspirálta őt, ekkor győződött meg, hogy az új albumának címe Future Nostalgia lesz.

Üzentem a menedzseremnek, hogy azt hiszem megvan az album címe, ő pedig azt válaszolta, hogy “Amint elmondod és biztos leszel benne, nem mondhatjuk el senkinek. Olyan lesz, mint egy kisbaba neve”.

Amint kimondta a Future Nostalgiát, azonnal a 2000-es évek elektropopja előtt kezdett el tisztelegni, ezzel pedig egy célt rendelt hozzá az albumhoz.

Szeretném, ha az albumra úgy tekintenének a fiatal lányok, ahogy én tekintek vissza Pink Missundaztood-jére, vagy Fergie-től a The Dutchess-re. Azt akarom, hogy betétdalokként szolgáljon a fiatal lányok életében, amikor idősebbek lesznek.

Dua elérte a célját, hiszen az album jó értékeléseket kapott a kritikusoktól. A negyedik kislemezről, a Break My Heart-ról elárulta, hogy egy különleges helyet foglal el a szívében.

Az a táncolós-sírós dal. De egy nagyon jó dologból származik: a boldogság ihlette. Az albumot egy táncolós klasszikusként írnám le. Mozgásban tart. Vannak benne lassabb dalok is, amik során kicsit fellélegezhetek, amikor turnézni fogok… de ennél az albumnál azért elég könyörtelen voltam ilyen szempontból.

Dua számára a New Rules című kislemeze hozta meg az áttörést, hiszen Angliában a slágerlisták élére került a videoklipjének köszönhetően, így ő lett az országban az első nő, aki elérte az első helyet 2015 óta, előtte ezt a rekordot Adele tartotta a híres Hellojával. Az énekesnő beismerte, hogy nem gondolta volna, hogy ez meg fog történni. Sikeréhez hozzájárult Emily Warren is, aki segített megírni a dalt, ő a következőt nyilatkozta:

A nők arról énekelnek, amiről a férfiak szeretnék, hogy énekeljenek, ahelyett, hogy azt csinálnák, amit akarnak. Az embereket érdekli, hogy kit mondasz, mert szükségük van a mondanivalódra, ilyen zenét akarnak hallani ők.

Dua úgy gondolja, hogy ez az album jobban képviseli őt, mint az előző és végre kezd rátalálni saját magára. Az énekesnő 2013-ban írt alá egy szerződést Lana Del Rey menedzsereivel, Ben Mawsonnal és Ed Millettel, majd később 2015-ben leszerződték a kiadóhoz, mert úgy érezték, hogy szükségük van rá és kiemelt figyelmet szenteltek rá.

Ha határozott vagy és pontosan tudod, hogy mit akarsz, az emberek r*bancnak fognak hívni. De nem hagyhatod, hogy az emberek szavai befolyásoljanak a fejlődésedben.

Míg a New Rules jó okok miatt vállt népszerűvé, addig más dalai nem. 2018-ban adta elő a Calvin Harrisszel közös dalát, a One Kisset, amiből gyorsan mémet csináltak a kínos koreográfia miatt, és sokan parodizálták. Ugyan néhány viccet meg is osztott az énekesnő, de nem azt jelenti, hogy ez az egész nem bántotta őt.

Amint elkezdesz népszerűvé válni, mindenki azt akarja látni, hogy ezt fenn tudod-e tartani. De közben tanultam is, a karrierem elején jártam. Szóval nem gondoltam igazságtalannak azt, hogy utálnak néhány dolog miatt – amiatt, hogy mit csinálok, milyenek voltak a fellépéseim, hogyan táncoltam és énekeltem – és úgy érzem, hogy az életem sok különböző pontja szóba került.

Lipa arra is szeretett volna rávilágítani, hogy a nőktől nem csak azt várják el ebben az iparban, hogy jól énekeljenek, hanem azt is, hogy fittek legyenek a színpadon. Ezzel szemben a férfiaknál nem nagyok az elvárások.

Emlékszem, hogy elmentem egy fellépésre egy férfi előadóval, aki igazából semmit sem csinált a színpadon. És mégis kitűnő értékelést kapott. De amikor egy nő megy fel a színpadra és konkrétan már cigánykerekezik, átöltözik – egy igazi előadás. Aztán a kritikusok mindenbe belekötnek. Egy mesebeli dolognak tűnt az, hogy mindent csináljak egyszerre a színpadon. Úgy voltam vele, hogy legalább a dalomat jól el tudom énekelni és a többi nem számít. De rá kellett jönnöm, hogy most már vagy mindent beleadok, vagy semmit. Ez megerősített. A táncstúdióban ültem a los angelesi koreográfusommal, Charm La’Donna-val két hétig, és ugyanazt megcsináltuk újra és újra, amíg már álmomban is tudtam.

A kemény munka kifizetődött, hiszen a mémmé vált fellépése után egy évvel később előadta a Don’t Start Now-ot a 2019-es MTV Europe Music Awards-on, ahol magabiztosan táncolt és erőteljesen énekelt. Dua elmondása szerint akkor érezte először, hogy képes ezt az egészet végigcsinálni. A fellépésével igyekezett kiállni a nők mellett és nem is félt felszólalni. 2019-ben, amikor a Grammy díjátadón vehette át a Legjobb új előadónak járó díjat, akkor szólalt fel Neil Portnow ellen, aki úgy gondolta, hogy a nőknek ki kell állniuk, ha azt szeretnék, hogy felismerjék őket a díjátadókon, így most az énekesnő nagyon elszánt, hogy minél több nőt toborozzon.

Van egy hatalmas probléma – ami talán az iskolákban kezdődik – az pedig az, hogy a lányokat nem igazán biztatják arra, hogy férfiasabb hangszereken játsszanak, hogy tervezzenek, inkább a férfiak követik ezt az utat. Az albumon nincs egy női producer sem, ami, tudod… Remélem, hogy a jövőben velük is fogok tudni dolgozni. Hogy teljesen őszinte legyek, nem sokat ismerek. És nagyon szeretném, ha ez másként lenne, mert tényleg időt akarok szánni arra, hogy leüljek és összehozzak valamit nőkkel.

De ettől függetlenül Dua szereti és tiszteli azokat a férfiakat, akikkel együtt dolgozhatott idáig. De ez még nem azt jelenti, hogy a nőket nem értékeli.

Nélkülük nem jöhettek volna létre ezek a dalok. Sosem felejtem el a pillanatot, amikor először elkezdtem stúdióba járni. Csak 17 voltam. Olyan szobákba mentem be, ahol főként férfiak voltak és sokkal idősebbek nálam, szóval amikor elkezdtem írni, nem nyíltam meg annyira, mint amennyire szerettem volna, vagy nem mutattam ki igazán, hogy miről szeretnék írni, mert úgy éreztem, hogy ezek az emberek már sokkal régebb óta csinálják ezeket a dolgokat, mint én.

De azok a nők, akik közreműködtek az első albumában, segítettek neki megtalálni a hangját. Ilyen volt például Emily Warren és Caroline Ailin, aki a New Rules-t segített megírni, vagy épp Sarah Hudson, aki a Genesis-t.

Tényleg segítettek abban, hogy magamra találjak és szívből jövő dolgokat írjak le. A legközelebbi barátaim mind lányok. Mindig könnyebben tudok beszélni lányokkal, sokkal nyitottabb vagyok, amikor női energia van körülöttem. Ha a stúdiókban is több nő lenne, talán nem lenne az egész már az elejétől kezdve olyan ijesztő.

Lipa viszont több nővel dolgozott együtt, mint amennyit megemlített, már az első albumán is. Ott van például Chelcee Grimes, aki a Kiss And Make Up-ban segített, ami végül hivatalosan nem került rá az albumra, de az énekesnő nem mondott le róla, mert a kiadója túl fiatalosnak tartotta a dalszöveget, de mivel nagyon fontos volt a számára, ezért végül a Blackpink közreműködésével adta ki, ezzel hatalmas sikert aratva. Grimes elmondta, hogy nagyon tiszteli Duában azt, hogy képes átírni a szabályokat és összehozni az embereket.

Lauren D’Elia a Future Nostalgia egyik producere segített egy nagyon különleges hangzást adni az albumnak a Hallucinate című dallal.

Nem szeretnék Dua helyett beszélni, de hallottam már más előadóktól, hogy valamiféle vigasztalást nyújt az, ha egy nőt látnak az én helyemben. Dalokat felvenni egy nagyon intim dolog. Az előadók megmutatják a nem tökéletes oldalukat – mindent, mielőtt a dal tökéletes nem lesz. Valamiféle fal omlik le ezzel, amikor nő vagy.

Az albumot hallva rájöhetünk, hogy Dua egy olyan popsztár, aki tökéletesen megtalálta a helyét, azt, hogy hogyan akar előadni. Éppen ezért törölte magát Twitterről, hogy távol maradhasson az ottani “stan”-kultúrától (azok az emberek, akik különösen szeretik kritizálni a popszakmában lévő nőket).

Szerettem volna létrehozni egy olyan albumot, amire nagyon büszke vagyok, más emberek véleménye nélkül. Ha fent maradtam volna, próbáltam volna követni a stan kultúra elvárásait és folyamatosan újraalkottam volna a New Rules-t.

Viszont az emberek jól reagáltak az új hangzásra, így akik idáig kételkedtek benne, azok is beláthatják, hogy Dua tudja, hogyan legyen popsztár.

Még ha meg is kaptam a Legjobb új előadó díjat a Grammyn, úgy gondolom, hogy mindenki arra számított, hogy el fogok bukni. De ahogy mondtam, úgy érzem, hogy nekem itt kell lennem.

Az énekesnő nagyon ambiciózus és tudja, hogy mennyire szeretné ezt csinálni, sokat fejlődött.

Úgy érzem, hogy sokat fejlődött a személyiségem. A Future Nostalgia egy új ajtót nyitott ki a számomra mentálisan, ami segített megérteni, hogy mit is akarok. Néha az emberek azt mondták, hogy talán nem állok készen rá, én pedig mindig azt válaszoltam, hogy én erre születtem és pontosan tudom, hogy hol kell lennem. Ez az egész a tanulás része volt.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.